Egészség és mentálhigiénia a post-COVID időszakban

Írta: bioextra |
Egészség és mentálhigiénia a post-COVID időszakban

Interjú a Szent Ferenc Kórház főigazgató orvosával, Dr. Toldy-Schedel Emillel és Bálint Amarilla klinikai szakpszichológussal

A koronavírusos megbetegedések száma sajnos napról napra emelkedik, újabb korlátozások kerültek kilátásba. Ráadásul a pandémia hosszú távú következményeket hagyott maga után, egyre gyakrabban hallunk a post-COVID szindrómának nevezett tünetegyüttesről.

A Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgató orvosával, Dr. Toldy-Schedel Emillel és klinikai szakpszichológusával, Bálint Amarillával készített interjúban szeretnénk bemutatni, mit is takar pontosan ez a fogalom, és milyen egészségügyi, valamint pszichés hatások jellemzőek az érintettekre.

A cikkben szakértőink megválaszolják a leggyakoribb kérdéseket, útmutatást adnak arról, mely esetekben hová érdemes fordulni és bepillantást engednek intézményük post-COVID osztályának hétköznapjaiba is.

post-covid
Budapesti Szent Ferenc Kórház – Fotó: Lipcsei Tünde

BIOEXTRA: Mi az a post-COVID szindróma?

T.S.E: A post-COVID szindróma a COVID eredményeképpen alakulhat ki, mivel ennek a betegségnek is vannak stádiumai. Az első a betegség aktív vírushordozó része, amiből ki hosszabb, ki rövidebb idő alatt meggyógyul. Utána következik egy gyógyulási szakasz, amely már át tudja fedni a post-COVID időszakot is. Az első négy hét mindenképpen a COVID betegség része, és a negyedik hét után már megjelenhetnek a post-COVID tünetegyüttesek, és egyértelműen post-COVID-ról beszélünk, amikor a tizenkettedik hét is eltelt, és még fennállnak a tünetek. A post-COVID szindrómában jellemző tünetegyüttesek legnagyobb részénél két-három tünet minimum jelentkezik, ami lehet testi vagy mentális.

A post-COVID szindrómában jellemző tünetegyüttesek legnagyobb részénél két-három tünet minimum jelentkezik, ami lehet testi vagy mentális.

A post-COVID komplex tünetegyüttes: fellépnek a tüdő átmeneti vagy maradandó károsodásából eredő szövődmények, de nagyon gyakoriak a kardiológiai károsodások, a szív külső hártyájának gyulladása vagy szívizomgyulladás, szívelégtelenség. Ebből következhetnek szívritmuszavarok, ami a stroke-rizikót emeli. Megemelkedett a különböző véralvadási betegségek száma. Sok beteg panaszkodik COVID után szívdobogás érzésre, de nagyobb kockázatot jelent a testi tünetek közül a hirtelen megszédülés, vagy eszméletvesztés.  Ezen kívül gyakori a kisízületi gyulladás, izomgyengeség, fáradékonyság, az íz- és szagérzékelés zavara. Beszélhetünk különböző bőrjelenségekről és hajhullásról is.

BIOEXTRA: Van-e különbség a post-COVID szindróma és a hosszú-COVID kifejezések között?

T.S.E: A post-COVID és a hosszú-COVID nagyon gyakran szinonimák. Magyarországon a post-COVID terjedt el, de vannak olyan helyek, ahol a long-COVID, vagy tartós-COVID fogalmak kerültek a közhasználatba.

BIOEXTRA: Milyen mentális következményei lehetnek a fertőzésnek?

T.S.E: Gyermekeknél a tanulási nehézségek, időskorban friss demencia, vagy demencia súlyosbodása, illetve középkorúaknál nagyon gyakoriak a feledékenységgel kapcsolatos tünetek. Ami talán a legkésőbbi jel, az a poszttraumás stressz szindróma, ami három-hat hónappal a COVID után is kialakulhat, ez hasonló a háborúban átélt traumákhoz, és talán ez fog a legtovább tartani, és ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk. A pszichés és a testi tüneteknek a metszéstartamába tartoznak az alvási nehézségek, illetve egész pontosan az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, vagy az alvászavarok. Ezt részben pszichoterápiával, részben gyógyszeres terápiákkal lehet kezelni.

BIOEXTRA: Mi az oka a post-COVID szindrómában tapasztalt fokozott mentális terhelésnek? Mivel magyarázható az alvászavar, a depresszió-szerű tünetek, a pánikrohamok gyakoriságának növekedése?

B.A: Azt tapasztaljuk, hogy mindenkit nagyon megviselt a világjárvány. Szinte nincs olyan ember, akit ez hidegen hagyott volna, előbb vagy utóbb mindenki szorongással telve reagált a helyzetre. Az első időszakban az ijesztette és viselte meg az embereket, hogy értelmetlennek látták a megszorításokat, a maszkviselési kötelezettséget, ezeket túl nagy áldozatként élték meg. Mire megérkezett a valódi tragédia és megjelentek a számok, hogy mennyien haltak meg kis hazánkban is, addigra már nagyon kevesen tudtak az objektív tényekre hagyatkozni. Természetesen a saját hibájukon kívül, hiszen sok volt az egymással ellentmondásos információ a vírussal kapcsolatban. 

post-covid

A fokozott mentális terhelés további eredménye és egyben kiváltó oka is lehet az alvászavar, az alváshiány ugyanis depresszív tüneteket is eredményezhet. Minél kevesebbet alszom, annál rosszabbul érzem magam a bőrömben és minél többet aggodalmaskodom, annál többet szorongok, és ez által kevesebbet vagy lényegesen rosszabbul alszom. Ezek olyan öngerjesztő folyamatok, melyek mélyre tudnak vinni és ennek következtében akár pszichotikus állapotok is megjelenhetnek. Ebben az esetben olyan szintű a szorongás, hogy a beteg elrugaszkodik a valóságtól, és nem látja már reálisan a helyzetet: túlságosan negatívnak vagy félelemkeltőnek éli meg az amúgy átlagos és hétköznapi szituációkat.

A poszttraumás stressz zavar esetében nem csak halálközeli élmények, hanem a mások halálával való szembesülés is okozhat ilyen tüneteket. További stresszfaktort jelenthet az állandó világítás, az idegen zajok, gépek hangjai, az állandó jövés-menés, ami az intenzív osztályokra jellemző. Ezek a körülmények akár néhány nap alatt is felboríthatják a beteg bioritmusát. Javuló állapot mellett sem biztosított a nyugodt alvás és a tartós alvászavar valójában a lehető legkárosabb a pszichés állapotunkra. Ha nem kezelik pszichoterápiával -illetve sokszor már gyógyszeres terápia is szükséges-, akkor a poszttraumás stressz zavar súlyosabb depressziós állapotokat idézhet elő.

Akinek pszichés érintettsége volt, annál valószínűleg már korábban is jelentkeztek más panaszok, ebben a genetikának van nagy szerepe. Azonban a pszichés problémák kialakulásában nem csak a genetika, hanem a környezeti hatások is szerepet játszanak – ez bizonyított.

Ilyen környezeti tényező lehet a nem megfelelő információátadás. Éppen ezért jelentős szereppel bírt a pszichés nehézségek kialakulásában az egymással sokszor ellentétes információtartalmú szakmai- és a laikus kommunikáció.

A részinformációk mindig bizonytalansághoz, a bizonytalanság pedig szorongáshoz vezethet.

BIOEXTRA: Milyen megküzdési stratégiák javasolhatóak egy esetleges újabb karanténidőszak átvészelésére vagy valamely szerettünk megbetegedése esetén? Mit tehetünk, ha túlzottan szorongat a vírusfertőzéstől, vagy annak következményeitől való aggodalom?

B.A: Sajnos felszaporodtak a nem adaptív megküzdési stratégiák, mint például a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az agresszív viselkedés. Minél inkább káros magatartással próbáljuk oldani a szorongást, feszültséget, annál rosszabbul érezzük majd magunkat, mert ezeknek a tevékenységeknek az utóhatása egyre kellemetlenebb. A szorongásos és depresszív megbetegedések ennek hatására is kialakulhatnak.

Eredményesebb stratégia a minél több szabadban töltött idő, a mozgás, továbbá az élőlényekkel, állatokkal, természettel való kapcsolat.

post-covid
Fotó: Lipcsei Tünde

Javasolt minél több rekreációs hobby űzése, de akár az új elfoglaltságok keresése, vagy a régiekhez való visszatérés. Ezen felül pedig az online emberi találkozások, a kommunikáció fenntartása is kiemelten fontos szerepet játszik. Ezen túlmenően a minél tudatosabb mindfulness, autogén tréning vagy bármilyen pofonegyszerű relaxációs technikának a gyakorlása (például egy légzőgyakorlat, ami néhány másodpercet vesz igénybe) hatékony lehet.

Napi 20 perc sétával is már sokat tettünk magunkért!

BIOEXTRA: Mi az oka annak, hogy ilyen elhúzódó tünetek tapasztalhatók a vírusfertőzés lecsengése után is?

T.S.E: Az a baj a COVID-dal, hogy támogató kezeléseket alkalmazunk, és nem tudunk oki terápiát adni. Nem értjük sokszor még ezt a betegséget. Az egyéb kísérő betegségek, mint pl. COPD, diabétesz és túlsúly hajlamosíthatnak a post-COVID megjelenésére. Szintén van korreláció az antivirális terápiával, Magyarországon a Favipiravir megjelenése talán pozitívan fog módosítani a post-COVID-osok arányán, a jelek ezt mutatják.

BIOEXTRA: Alkalmasak-e az engedélyezett vakcinák a post-COVID tünetegyüttes megelőzésére?

T.S.E: Léteznek erre irányuló vizsgálatok, melyekből úgy látjuk, bizonyos védőoltások segítenek a post-COVID tüneteket megszüntetni. Nagy kutatás erre vonatkozóan még nem készült, de ha ez így van, az nagyon jó, mert akkor önmagában a védőoltás is segíteni fog, hogy ezt, a jelenleg a nagyon nagy számú post-COVID-os csoportot csökkentsük.

BIOEXTRA: Nemzetközi viszonylatban milyen gyakoriak a post-COVID tünetek, ehhez képest mit mutatnak a magyar adatok?

T.S.E: Jelenleg Magyarországon kb. százezer feletti a post-COVID-osok száma. Szerencsére bizonyos idő után kikerülnek a rendszerből, hiszen a post-COVID egy folyamat, és ha nem lesznek COVID-fertőzöttek, akkor a post-COVID-osok is előbb-utóbb elfogynak. Akiknek maradandó tünete lesz, azt vissza kell adnunk a családorvosának, vagy szakellátónak, és informálni kell őket, mire vigyázzanak a későbbiekben (milyen gyógyszereket kell szednie, milyen védőoltásokat kell majd megkapnia – ha hőemelkedése van, figyelni kell, mert romlott állapotú tüdőnél a tüdőgyulladás esélye jóval nagyobb, azaz antibiotikumot kell szedni).

Jelenleg Magyarországon kb. százezer feletti a post-COVID-osok száma.

Lesz sok olyan beteg, aki átélte ezt a betegséget és maradványtünetei vannak. Nehéz megmondani, pontosan mennyien, 12%-tól akár 60-70%-ig is megjelennek post-COVID tünetek. Nagyon fontos, hogy a betegeknek elmondjuk azt, hogy amit post-COVID tünetként érzékelnek negatív vírusteszt mellett, az nem feltétlenül post-COVID, hanem egy gyógyulási fázis is lehet.

Hiszen, ha a gyógyulási fázisban ezekre a tünetekre orientálódunk, akkor fölösleges kivizsgálásokra késztetjük az egészségügyet. Segíthet eldönteni az állapot súlyosságát például az a kérdőív, amit mi is használunk, ami arról szól, hogy a beteg saját maga tudja megközelítőleg definiálni, melyik csoportba tartozik, kell-e post-COVID ambulancián megjelennie, vagy még a gyógyulási fázisban van. Sajnos nincs erre vonatkozó pontos statisztikai adatunk.

BIOEXTRA: Mi történik pontosan a Budapesti Szent Ferenc Kórház post-COVID ellátóhelyén? Ki, mikor és milyen tünetek esetén fordulhat az ellátó intézményhez?

T.S.E: Háromféleképpen történhet az ellátás.  Az első csoportba tartoznak a súlyos állapotú betegek, akik az intenzívosztályokról vagy COVID osztályokról érkeznek, őket hónapok alatt tudjuk visszaadni a családjuknak, a társadalomnak. Belőlük egyre kevesebb van, szerencsére. A második csoport, akiknek egy-egy tünete van és bejelentkeznek egy post-COVID ambulanciára. Itt a nehézség az, hogy relatív kevesen vagyunk sok betegre, a másik pedig, hogy meg kell néznünk, hogy valóban hozzánk tartoznak-e, vagy multidiszciplináris megközelítésben máshol is megfelelő ellátást kaphatnak. A harmadik csoport egy ambuláns nappali ellátás, vagyis járóbetegeknek nyújtunk terápiát és mozgásprogramot úgy, hogy hosszú távon önállóan, otthon is el tudják végezni a szükséges terápiás módszereket.

post-covid
Fotó: Lipcsei Tünde

Maga a post-COVID ellátás beutalóhoz kötött ellátás. Csak azért, mert valaki megélte a COVID-ot, azért nem kell feltétlenül post-COVID osztályra mennie, tehát általános felmérés céljából nem tudunk betegeket fogadni. Érthető, hogy az emberek kíváncsiak rá, hogy milyen maradványtünetekkel élték át a COVID-ot, de ha nincs tünet, akkor inkább örülni kell, jelenleg ugyanis az egészségügynek nincs szabad kapacitása ilyen típusú vizsgálatokra.

BIOEXTRA: Milyen szakorvosok bevonásával történik az ellátás a Budapesti Szent Ferenc Kórházban?

T.S.E: Elsősorban tüdőgyógyászok, kardiológusok foglalkoznak aktívan ezekkel a betegekkel, de a team része endokrinológus, diabetológus kolléga is. Felléphetnek olyan esetek, melyek során sebészek bevonásával történik a kezelés. Amiről érdemes még beszélni az a pszichés tünetegyüttes, tehát pszichológus, pszichiáter szakorvos is nélkülözhetetlen a gyógyításban. Továbbá gyógytornászok és dietetikusok is segítenek a rehabilitációban.

BIOEXTRA: Kihez forduljanak azok, akik COVID-19 következtében mentális nehézségekkel küzdenek? 

B.A: Természetesen pszichológusokhoz, pszichiáterekhez. A Budapesti Szent Ferenc Kórházban elsősorban azokkal foglalkozunk, akikkel már valamilyen meglévő terápiás folyamatot megkezdtünk. Ellátjuk a már érintett rizikótényezőkkel rendelkező betegeket és kapcsolatban vagyunk a kardiológiai rehabilitáción keresztül érkező betegekkel is.

A megváltozott egészségi állapoton túl, az éppen aktuális tüneteken keresztül azzal szembesültünk, hogy ez a helyzet fokozza a szorongásos tüneteket, még azoknál is, akiknél eddig nem voltak. Akikkel abban a szakaszban tartottunk, ahol az egészség-szorongás teljesen lecsitult és már önismereti terápiás szakaszban jártunk, azoknál sajnos ismét megjelentek a szorongások, a pánikrohamok vagy elalvási nehézségek és voltak esetek, amikor olyan szintűvé vált a szorongás, hogy pszichotikus állapot alakult ki.

post-covid
Fotó: Lipcsei Tünde

Jelenleg legkönnyebben a magánrendelés érhető el. Most a szakemberek között is többen reagálnak empatikusabban, ha anyagi terhekről van szó. Teljesen ingyen vagy kedvezményesen is elérhetőek a szolgáltatások. A TB által finanszírozott helyek korlátozottak, mert nem voltak felkészülve ekkora terhelésre.

BIOEXTRA: Milyen problémák adódhatnak a post-COVID ellátás elérésében?

T.S.E: Leginkább az, hogy nem kerülnek ellátásra. De van nagyon sok olyan tünet is, amit még fel kell derítenünk, például a tartós hőemelkedés oka. A következő probléma az, hogy nem ismerjük fel időben a tüneteket, a negyedik pedig az, hogy miután az érintettek a post-COVID időszakból kikerültek, nem kapják meg azt a tudást, hogy a továbbiakban mire kell vigyázniuk az életükben. Illetve, ha a mentális tüneteket nem kezeljük megfelelően, akkor olyan mennyiségű pszichiátriai beteg halmozódik fel, amely hosszú távon terheli az egészségügyet.

post-covid
Fotó: Lipcsei Tünde

Szervezeti szempontból a családorvosok kapuőri funkciója nélkülözhetetlen. Ki kell szűrni a sürgős eseteket, vagy a gyorsabban ellátandó eseteket, és ki kell szűrni azt, aki ilyen szempontból ráér, vagy éppen gyógyul, így fölösleges bekerülnie az ellátásba. Ez a családorvosi beutalás lényege. Vannak speciális csoportok, például az élsportolók, akik esetében más a COVID utáni ellátásnak a szerepe, az nem az általános egészségügybe tartozik bele. Aki csak sportolni akar és ezért kér egy általános kivizsgálást, azt nem bírja el az egészségügy. Ebben a magánegészségügy tud segíteni mindenkinek.

Szervezeti szempontból a családorvosok kapuőri funkciója nélkülözhetetlen.

Amennyiben valaki post-COVID gyanús tünetekkel jelentkezik, de nincs igazolt fertőzése, azoknak megnézzük az ellenanyag szintjüket és igazoljuk, hogy voltak-e COVID-osok, vagy sem. Amennyiben igen, akkor azt nézzük, hogy a tünetegyüttesük belefér-e a post-COVID-ba, amennyiben nem, akkor szakellátó javasolt, például kardiológus, endokrinológus.

BIOEXTRA: Milyen kihívásokkal kellett az egészségügyi dolgozóknak megküzdeniük és milyen pszichés védőháló érhető el számukra a Budapesti Szent Ferenc Kórházon belül?

B.A: Ugyanaz a bizonytalanság volt jellemző az egészségügyben is, mint az átlag népesség körében. Szinte hetente kellett újra tervezni, mit vállalunk, mi a teendő a betegekkel, nem volt egy kész sablon az új tennivalókról. Pszichológusként ez talán kevésbé volt nehéz, de az orvosoknak a megszokott munkarendhez és a megszokott kezelési terveikhez képest hirtelen rengeteg újdonságot kellett elsajátítaniuk. Egyes helyek oltóponttá váltak, mások intenzív osztállyá, és egy reumatológusnak, egy kardiológusnak vagy akár egy fogorvosnak kellett helytállni ezekben a szituációkban.

Képzeljük el, mintha egyik napról a másikra egy cirkusz jegyszedőjét megkérnék arra, hogy ugráljon a trambulinon és fél kézzel pörögjön. Kénytelen menni és megpróbálni, de ez hatalmas teherrel jár: hiszen védőháló nélkül komoly baja is lehet.

Ez történik most az egészségügyi dolgozók jelentős részével is. Amikor a post-COVID szövődményes tünetekkel rendelkezők száma csökkeni kezd, akkor derül majd fény arra, mekkora a baj az egészségügyi ellátó személyzet körében. Védőhálóként a pszichológusok folyamatosan segítik őket, önkéntes és pro bono segítő csapatok vesznek részt a támogatásban.

post-covid

A gond, hogy az alkalmazottaknak igazán idejük sem volt ezeket a lehetőségeket megismerni, nemhogy igénybe venni őket. A Szent Ferenc Kórházban rendelkezésre áll egy burnout (lelki kiégés) team a kollégák számára. Szabadon jöhetnek beszélgetni hozzánk, de annyira le vannak terhelve, annyira be van osztva az idejük, hogy nehéz erre alkalmat találniuk. Ezért azt javasoljuk, hogy a saját rekreációs tevékenységeikhez tíz körömmel ragaszkodjanak. Akik az intenzív osztályon vannak és nincs szabadidejük, azoknak még nehezebb. Nekik azt javaslom, hogy minél többet kell aludni és enni, vagyis az élet alapvető szükségleteit kell foggal-körömmel védeni. Ezek mellett a mozgás, a baráti vagy a kollégákkal való beszélgetés is nélkülözhetetlen.

BIOEXTRA: Miképp oszlatható el a társadalomban a pszichés segítséget igénybe vevők körüli stigmatizáció?

B.A: Azt látom, hogy a pszichológiának és a pszichológushoz való fordulásnak kedvez a járvány. A COVID-nak van egy idegrendszeri érintettsége, tehát nem csak kimondottan a szorongásból táplálkoznak ezek a fura mentális tünetek, hanem részben az idegrendszeri érintettség miatt jelennek meg, ami az idegpályákon történik. Ha a szag- és ízérzékelés is elvész, akkor gyanakodhatunk arra, hogy valamilyen más agyi struktúra is érintetté válik, továbbá a betegségben a keringés romlásából és a légzési nehézségből adódó csökkent oxigénellátottság miatt az agyi struktúrák is károsodhatnak, csökken az aktivitás és előfordulhat, hogy romlik a memóriájuk, nehezen találják a szavakat, aluszékonnyá válnak, nehezebben teljesítenek, ezáltal a hangulatuk is rosszabbá válik az érintetteknek.

post-covid

Nehéz megélni, hogy a fizikai jóllét ellenére vannak furcsa, nehezen magyarázható mentális szövődmények (alvászavar, fáradékonyság, koncentrációs nehézség, memóriazavar) melyek egzisztenciális szorongást okozhatnak. Pl: Vissza fogom kapni a munkám? Fogom tudni ugyanúgy végezni, mint előtte? Annyi munkaórában, mint előtte? Érdekes, hogy a nyugdíj korhatártól még nagyon messze lévő páciensek küzdenek az ilyen és hasonló kérdésekkel. Rettegnek attól, hogy már sosem lesznek a régi önmaguk.

Ezért egyre többen merik felvállalni a post-COVID tüneteket, így legalizálva a mentális problémák jelenlétét. Egyre többet hallunk már a COVID pszichés következményeiről is.

Én mindenkit arra biztatok, hogy merje elmondani az érzéseit, a nehézségeit, azt, ami nem olyan, mint korábban és merjen pszichológushoz fordulni, hiszen ezért vagyunk és szívesen segítünk.

Bízzanak abban, hogy mindez leküzdhető és meg tudnak gyógyulni akár így, akár úgy lettek betegek.

post-covid
Dr. Toldy-Schedel Emil és Bálint Amarilla – Fotó: Lipcsei Tünde

Köszönet az interjú elkészítésének lehetőségéért a Budapesti Szent Ferenc Kórháznak és a kórházat képviselő dolgozóknak!