Hogyan működik az immunrendszer?

 A Bioextra blogbejegyzései közt számos cikk szerepel az immunrendszer működését fokozó vitaminokról, gyógynövényekről. Arról azonban még nem esett szó, mi is alkotja pontosan az immunrendszerünket, s hogyan is működik. Legújabb cikkünk ezekre a kérdésekre ad választ. 

A mindennapjaink során percről percre találkozunk potenciálisan kártékony mikroorganizmusokkal, baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal. Immunrendszerünk feladata ezeknek a betolakodóknak a megállítása, szervezetünk védelme az idegen anyagok ellen. Így a hétköznapokban észre sem vesszük, milyen szorgalmasan dolgozik egészségünk védelmének érdekében milliónyi immunsejt.  

Maga az immunitás jelenti a szervezetet érő idegen, esetleg ártalmas kórokozókkal és mérgekkel szembeni védettséget. 

Az immunrendszer fő alkotói a vérben és a nyirokrendszerben található immunsejtek, a fehérvérsejtek, illetve immunszervek, mint például a nyirokcsomók, a lép, a mandulák, a csecsemőmirigy, vagy a vörös csontvelő. 

Védelmi vonalaink: 

A bőr 

A külvilágból testünk felé érkező kórokozók ellen első védelmi vonalat a bőr jelenti. Ezért fontos annak épségének megtartása, megfelelő ápolása, hiszen a sérült bőrfelszín belépési kaput jelent számtalan fertőző ágens számára.  

A nyálkahártya és a gyomorsav 

Másik fontos külső védelmi vonalat a nyálkahártya jelenti, a tápcsatornán lejjebb haladva pedig a gyomor gyomorsav tartalma is védő funkciót lát el. Ez a közeg védelmet nyújt a legtöbb betolakodóval szemben, ám előfordulhat, hogy ezen védelmi mechanizmusok ellenére mégis tartósan szervezetünkben maradnak a vírusok, baktériumok, gombák, valamint arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy egyes fajok, pl. a Helicobacter pylori éppen a gyomorsav közegében él. 

Az immunsejtek 

A bőrön, a nyálkahártyán és a gyomorsavon kívül azonban egy sokkal összetettebb rendszer is dolgozik egészségünk megőrzésének érdekében. Immunsejteknek nevezzük a fehérvérsejtek különböző típusait, melyek mind felépítésben, mind feladataikban különböznek egymástól. A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb immunsejtek a limfociták, monociták, makrofágok, és a granulociták. 

Akcióban az immunrendszer 

A limfocitákat legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mintha ők járőröznének a szervezetben és keresnék az idegen betolakodókat. Az ő feladatuk, hogy felismerjék a test saját sejtjeit, illetve a testidegen, de nem káros molekulát, mint például a táplálék részecskéket, vagy a bélben előforduló milliónyi jótékony baktériumot, illetve a szervezet számára káros betolakodókat. Amint egy ilyen organizmussal találkoznak, osztódásnak indulnak, szaporodnak, és jeleket küldenek más sejttípusoknak, hogy azok is kezdjék meg az osztódást. Ezt a folyamatot nevezzük immunválasznak. Ezeket az üzeneteket az úgy nevezett citokinek segítségével tudják megtenni, melyek nagyon változatos hírvivő fehérje molekulák.  

A különböző citokineket azok a sejtek tudják fogadni, amik az adott specifikus citokinre nézve specifikus receptorral rendelkeznek. A receptor egy sejtfelszíni, fehérjéből álló molekula, ami adott térszerkezete miatt egy azt kiegészítő térszerkezetű másik molekula befogadására képes. Leginkább a kulcs-zár szimbólumot lehetne hozzá hasonlítani: egy bizonyos zárat csak egy bizonyos, a hozzá megfelelő kulcs képes nyitni.

 A citokinek szabályozzák az immunválasz erősségét és minőségét is. 

Ha hirtelen túl nagy mennyiségű citokin szabadul fel, akkor kóros, túlzott immunválasz alakul ki, mely káros a szervezetre. Ezt nevezzük citokin viharnak. 

A T-limfociták végzik a káros sejtek elpusztítását, míg a B-sejtek felelősek az antitest termelésért. Az antitestek az antigénekkel, azaz az immunválaszt kiváltó anyaggal szemben termelődnek, és szintén specifikusak egy bizonyos antigénnel szemben.

Az antitestek szerepe, hogy kapcsolódva az antigénnel, megakadályozza annak az egészséges sejtbe történő bejutását.

Ha az antigén a sejtbe jutna, ott szaporodni lenne képes, vagy mérgező, a sejtre káros anyagot képes termelni, így okozva a sejt károsodását, pusztulását. 

Az immunsejtek egy másik fajtája az úgynevezett ölő T-sejtek, melyek kapcsolódnak a kórokozókhoz, majd megölik azokat, illetve a megfertőzött sejteket is így pusztítják el. A falósejtek, vagyis a makrofágok pedig nevükhöz híven bekebelezik a baktériumokat, vírussal fertőzött sejteket, s azokkal együtt ők maguk is elpusztulnak. Ők vesznek részt a nem specifikus immunválasz kialakításában. Ez egy természetes, vagyis velünk született folyamat, a kórokozó szervezetbe kerülése során már működésbe lép, helyi és azonnali védekezés alakul ki. Ebben a folyamatban vesznek részt a granulociták. 

Az immunsejtek egy nagyon különleges fajtáját alkotják a B-memóriasejtek. Ez a sejttípus képes megjegyezni és elraktározni a különböző kórokozókra jellemző egyéni tulajdonságot, s amint újból találkozik a szervezet azzal az adott idegen mikroorganizmussal, már sokkal hatékonyabban fog tudni fellépni a test azzal szemben. Gyorsabban és több antitestet fognak tudni termelni, mint az első találkozás során. Ez a mechanizmus jelenti a specifikus vagy más néven adaptív immunválaszt. Tanult immunválaszként is találkozhatunk ezzel a fogalommal. Viszont fontos megjegyezni, hogy a nagyon változékony vírusok ellen nagyon nehéz mindig bevetésre késznek lenni. Ezek a B-sejtek keletkezésük során már tartalmazzák felszínükön a specifikus antigén elleni receptort. Ez a folyamat járul hozzá az immunrendszer fejlődéséhez. 

Minél többféle kórokozóval találkoztunk, annál többféle fegyvertára van már a szervezetünknek,

és annál hatékonyabban tud fellépni a káros baktériumok, vírusok, gombák ellen fertőzés esetén. Ahogyan az emberi szervezet, így azok is igyekeznek minél inkább alkalmazkodni és tovább fejlődni, hogy az immunrendszer ne ismerhesse fel őket, s így betegítsék meg a szervezetünket. 

Védőoltással az egészség megőrzéséért  

Ezért van nagy jelentősége a védőoltásoknak is, hiszen a vakcinák segítenek megismerkedni egy adott kórokozóval anélkül, hogy valóban megbetegednénk.

Fontos szerepük van abban is, hogy számos betegség szinte már teljes mértékben eltűnt a modern társadalmakból,

mint például a torokgyík, a feketehimlő, vagy a gyermekbénulás.

Fontos tehát, hogy mind saját, mind embertársaink védelmének érdekében éljünk a védőoltások nyújtotta lehetőséggel. 

BIOEXTRA TIPP: 

Immunrendszerünk védelmének érdekében sokat tehetünk egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással, mely vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban gazdag, rendszeres testmozgással, bőséges folyadékfogyasztással, megfelelő mennyiségű alvással és a stresszmentes életre való törekvéssel.

Ha egy kis extra támogatásra lenne szüksége szervezetünknek, akkor pedig ajánlott C- és D-vitamin, valamint cink tartalmú étrend-kiegészítőket fogyasztani.