fbpx
Ingyenes kiszállítás 10.000.- Ft felett
Aktuális akcióink

Ez tudomány, nem érzelem – minden, amit az oltásokról tudni kell

Írta: bioextra |
Minden, amit az oltásokról tudni kell, védőoltás

A védőoltásokat a modern orvoslás legfontosabb vívmányaként tartjuk számon. Kisgyerek korunktól kezdődően találkozunk az oltásokkal, melyet természetesnek veszünk, ám az utóbbi időszakban sokkal gyakrabban hallunk a vakcinákról, s azok fontosságáról felnőtt korban is. Egy új járvány, egy egzotikus helyre történő utazás vagy egy fertőzésveszéllyel járó sérülés mind indokolttá teheti az oltóanyag beadatását.

Amilyen magától értetődőnek tűnik, hogy élünk az oltóanyagok által biztosított védelemmel, a hétköznapokban olyan keveset tudunk róluk. Pedig számos halálos világjárványt okozó mikroorganizmust az oltások segítségével sikerült visszaszorítanunk, mint például a kanyarót vagy a mumpszot. A feketehimlő teljesen megszűnt a világban, s Európában a gyermekbénulás sem fordul elő.

Tulajdonképpen mi a védőoltás?

védőoltás

A védőoltás és a vakcina jelentése ugyanaz, a vakcina szó a latinul tehenet jelentő vacca szóból ered. Egy angol sebész, Edward Jenner tette azt a felfedezést a 18. században, miszerint a tehénhimlő fertőzésen már átesett tehenészek nem betegedtek meg fekete himlőben.

S ez a védőoltások igazi lényege, a fertőző betegségek megelőzése az immunrendszer felkészítése által.

Egy vakcina a fertőzést okozó mikroorganizmust elölt vagy élő, de gyengített formában tartalmazza, vagy bizonyos esetekben annak csak egy részét hordozza, esetleg már a kész fertőzés elleni ellenanyaggal látja el a szervezetünket. Ezt nevezzük mesterséges immunizálásnak, amikor biztonságos és kontrollált körülmények között késztetjük a szervezetet antitestek (ellenanyagok) gyártására, így biztosítva a védelmet a későbbi megbetegedéstől, vagy megbetegedés esetén az enyhe kórlefolyást.

Fontos leszögezni, hogy egyetlen oltóanyag sem képes 100%-os védelmet nyújtani, ám nagyon jelentősen csökkenti a megbetegedések kockázatát.

Miképp működnek a védőoltások?  – Kötelező és a szabadon választható vakcinák

védőoltás

Egyes oltások, mint például a torokgyík, a szamárköhögés, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő, a járványos májgyulladás ellen csecsemőkortól kezdődően serdülőkorunkig kötelezően beadandók, míg mások csupán választhatók igény esetén (ilyen oltás az influenza elleni, a HPV elleni, a sárgaláz- vagy a kullancsencephalitis elleni vakcinák).

A védőoltások több különböző fajta mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásosságukat.

1. A vakcinák egyik csoportja az élő, de legyengített (attenuált) kórokozókat tartalmazó oltóanyagok. Ezek mesterségesen előállított mikroorganizmusok, amelyek az emberi szervezetben nagyon lassan képesek szaporodni, így megbetegítő képességüket elvesztették. Ez a fajta védőoltás csak egészséges egyéneknek adható, valamilyen immunhiányos állapotban szenvedő betegeknek nem. Ilyen jellegű oltás a tuberkulózis, a kanyaró-, a mumpsz-, a bárányhimlő- vagy a sárgaláz elleni vakcina.

2. Másik fajta oltóanyag, mely elölt formában tartalmazza a kórokozót, így az szintén képtelen az emberi szervezet megbetegítésére, viszont a specifikus antigéneket hordozza, így az immunrendszer védelmet tud kialakítani vele szemben.

3. Léteznek olyan oltóanyagok, amelyek csak egy részletét tartalmazzák a mikroorganizmusnak, például a felszíni antigénjeit, ezek az alegység vakcinák.

Mind az elő, de gyengített (attenuált), mind az elölt kórkozókat tartalmazó, mind az alegység vakcina hordozzák a potens (fertőzőképes) mikroorganizmus antigénszerkezetét, amely ellen immunrendszerünk képes antitesteket termelni, így kialakítva a védelmet egy későbbi fertőzés esetére.

4. A legmodernebb vakcinák azonban a molekuláris biológia eszköztárát alkalmazzák, s ma már léteznek génbázisú, vektor alapú, fehérje alegységes és mRNS alapú oltóanyagok is. Ezek szintén ellenanyag gyártásra ösztönzik a szervezetet, ám sokkal komplexebb, molekuláris úton. Az immunrendszer memóriasejtjeinek köszönhetően a korábban a szervezetbe juttatott antigént már sokkal gyorsabb és nagyobb immunválasz tud kialakulni.

Kijelenthető, hogy a védőoltás jelenleg a lehető leghatékonyabb módja a fertőző betegségek megelőzésének, és azok súlyos lefolyásának elkerülésére.

Hogyan alkalmazzuk az oltásokat?

védőoltás

Egyes oltásokat életkorhoz kötötten kötelező beadatnunk, már csecsemőkortól kezdve. Ezek megléte nélkül Magyarországon a gyerekek nem vehetnek részt az állami oktatásban.

Bizonyos oltások önkéntesen választhatók, s meghatározott rizikócsoportba tartozó egyének számára kifejezetten ajánlatosak. Ilyen oltás az idős korosztály számára javallott influenza elleni védőoltás, vagy a fiatal felnőttek körében javasolt HPV elleni oltás.

Egyes munkakörök betöltéséhez szintén kötelező lehet oltások beadatása, hiszen az adott körülmények között a fertőzés veszélye magasabb, mint a más foglalkozást űzők esetében. Ilyen lehet a veszettség elleni oltás erdészek, állatorvosok körében, vagy a szalmonella elleni védőoltás séfek esetén. Aki az egészségügyben helyezkedik el, annak már tanulmányai megkezdésekor kötelező hepatitis B elleni oltással rendelkeznie. Különböző országokba való belépés is köthető lehet védőoltások meglétéhez, például az afrikai országokba készülőknek utazás előtt kötelező sárgaláz ellen oltatni magukat. Ha fokozott fertőzés veszélynek lettünk kitéve, például régi, rozsdás szeggel sebesítettük meg magunkat, ugyancsak kötelező tetanusz vakcinát kapnunk.

Oltási reakció és mellékhatások

védőoltás

A védőoltások beadását követően úgynevezett oltási reakció tapasztalható, mely a szúrás helyén jelentkező bőrpírt, duzzanatot, fejfájást, gyengeséget, rossz közérzetet, lázat jelent. Ez természetes reakció testünk részéről, s az immunrendszer reagálását jelzi.

Az oltások beadása után jelentkező egyéb mellékhatások elhanyagolható arányban jelentkeznek.

Ilyen az oltással egyértelműen összefüggésbe hozható szövődmények, például a túlérzékenységi allergiás reakciók. Ez viszketés, nehézlégzés, fulladás formájában jelentkezik.

A vakcinák beadása nem javallott lázas betegség, immunológiai károsodásban szenvedés, terhesség, a vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenység, anafilaxiás reakció, vagy ennek korábbi előfordulása fennállása mellett. Továbbá abban az esetben nem megalapozott, ha nincs megfelelő mennyiségű információ bizonyos csoportokra vonatkozóan, mint például a gyerekekre, terhesekre vagy különböző alapbetegségekben küzdők esetében.

Mit jelent a nyájimmunitás?

védőoltás

Az utóbbi időben a médiában sokat hallott kifejezés a nyájimmunitás, ami a társadalom egy fertőző betegség terjedésével szembeni védelmét jelenti. Ez kialakulhat azáltal, hogy kellően nagy számú ember fertőződik meg az adott kórokozóval, vagy pedig kellően sok ember oltatja magát a betegség ellen. Ezáltal olyan sok ember lesz védett a betegséggel szemben, hogy az nem fog tudni hatékonyan tovább terjedni, s így azok is védettséget élveznek, akik még nem kapták el korábban a fertőzést, vagy nem éltek az oltás lehetőségével. Az, hogy a lakosság hány százalékának szükséges védettnek lennie a nyájimmunitás kialakulásához, mikroorganizmusonként eltérő. Ez függ a kórokozó terjedési módjától, gyorsaságától, és az ellene szóló immunitás meglétének hosszától is.

A védőoltások beadása tehát egyéni és társadalmi felelősségvállalást is jelent.

Az oltásoknak köszönhetően manapság számos fertőzést sikerült visszaszorítani, valamint bizonyos megbetegedések sokkal ritkábban fordulnak elő. A forgalomban lévő oltóanyagok biztonságossága és hatásossága több lépcsős klinikai tesztekkel bizonyított, s jól dokumentáltak a gyógyszerügyi hatóságok által. Az esetleges ritka mellékhatások az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján bárki által, egy formanyomtatvány kitöltésével jelenthetőek.

Megjegyzés

A Bioexta a cikk megírásához csakis tudományos bizonyítékokkal alátámasztott forrásokat használt fel, szubjektív véleményt nem tartalmaz.