Vaspótlás? Pótold a legjobb tudásod szerint, 1 mintaétrenddel!
A vashiány jelensége több mint 1.5 milliárd embert érint világszerte.(7) Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.(8)
Hatalmasnak tűnik ez a szám, ezért Kenessey Fanni táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk a vaspótlás fontosságáról és a pótlás lehetőségeiről.
Miért fontos a vaspótlás? Kiket érint a vashiány és mi annak a következménye?
A szervezetben nincs vasállandóság, hanem egy folytonosan és dinamikusan változó folyamat, melynek során a táplálékkal felvett vas felszívódást a vizelettel, illetve a széklettel kiürített vas mennyisége befolyásolja.
A vasanyagcsere szabályozása a vékonybélben történik, amennyiben a felszívódás mértékét a vasraktárak telítettsége szabja meg. Vashiány léphet fel a szükségletnél kisebb bevitel, a felszívódás zavara vagy különböző vérzések miatt. Ennek eredményeképpen anémia alakulhat ki, azaz egységnyi térfogatú vérben a vörösvérsejtszám, illetve a hemoglobinkoncentráció a normális mennyiséghez képest kevesebb mutat. A vashiány következtében kialakuló anémiát a vasraktárak kiürülése előzi meg. Vashiányra veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a várandós kismamák, erős havi vérzéssel járó aktív korú nők valamint a vas rosszabb felszívódása és hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
A vashiányos anémia eredményezhet bőr- és nyálkahártya eltéréseket (barázdált vagy töredező köröm megjelenést, hajhullást, szájnyálkahártya aphtát, szájzúg kipállást), nemspecifikus idegrendszeri eltéréseket (fejfájást, ingerlékenységet, csökkent koncentrációképességet) és csökkenti az immunitást is.
A rendelkezésre álló táplálkozási felmérések adatai szerint a hazai felnőtt férfiak és 60 évnél idősebb nők körében 60-65%, míg a 18-60 éves nők körében csaknem 100% az ajánlásoknál kisebb vasfelvétel. (!)
Mennyi vasra van naponta szükségünk a vashiány megelőzésére? Milyen forrásokból pótolható?
A vas napi beviteli értékét az 1. számú ábra mutatja be korcsoportonként és nemenként.
Az 1. szám ábrán jól látható, hogy elsősorban a várandósság ideje alatt van szükség nagyobb mennyiségű vasra, míg a többi korcsoportra nézve korosztályonként viszonylagos állandóságot mutat. A nemek megoszlása tekintetében azonban eltérés mutatkozik, a lányok/nők vasszükséglete jelentősen magasabb, mint a fiúké/férfiaké, ami rendszeres női nemi ciklussal magyarázható.
Vashiánnyal az anyatejjel táplált csecsemők vonatkozásában 4-6 hónapos korig nem kell számolni. Az anyatej vas tartalma rendkívül jó hatásfokkal szívódik fel, míg a tehéntej vastartalma rosszabbul.
Az élelmiszerekben a vas két formában, az állati eredetű ún. hem- és növényi eredetű ún. nem hemvasként van jelen. A hemvas biológiai hasznosulása meghaladja a nem hemvasét, tehát az emberi szervezetben az állati eredetű vas sokkal hatékonyabban szívódik fel, mint a növényi eredetű vas.Az állati eredetű élelmi anyagok (hús, máj, baromfi, hal) vaskészletének mintegy 40%-a hemkötésben van, a többi illetve a növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vas nem hemkötésű. Jó vasellátottság mellett a hemkötésű vasnak kb. 15%-a szívódik fel, a nem hemkötésű vas felszívódása 3-8%.
A hazai vasbevitel döntő hányadát három élelmiszercsoport adja:
- a cereáliák vagy gabonafélék;
- a húsok és húskészítmények;
- a zöldség és főzelékfélék.
Változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett átlagosan 10%-os felszívódással lehet számolni. Az élelmiszerprofil alapján elmondható, hogy a férfiak nagyobb vasfelvétele a húsok és a húskészítmények nagyobb mennyiségű fogyasztásából ered.
A 2. számú ábra néhány élelmiszer vastartalmát mutatja be.
A 2. számú ábra kiegészül a tehéntej 0,2 mg/100 ml valamint a tej alapú gyerekital 1,2 mg/100 ml mennyiségű vastartalmával.
A 3. számú ábra bemutatja a napi vasbeviteli szükségleti értéknek megfelelő egyes vastartalmú élelmiszerek fogyasztási mennyiségét.
A 3. számú ábrán jól látszódik, hogy a napi vasbevitelhez az állati eredetű, hemvasat tartalmazó élelmiszerekből lényegesen kevesebb mennyiséget szükséges bevinni, mint a növényi eredetű, nem hemvas tekintetében, sertésmáj esetében 11dkg-ot, míg cékla esetében ez 185 dkg-ot jelent.
Az alacsony beviteli mennyiségen kívül, mi állhat a vashiány hátterében?
A vashiány oka lehet:
- krónikus vérvesztés (gyomor-, bélrendszeri vérzés, nőgyógyászati vérzés, vérvizelés stb.);
- a vas felszívódási zavara (emésztőszervi felszívódási zavarok, gyomor csonkító vagy eltávolító műtét- illetve egyes bélszakaszok eltávolítása utáni állapotban, a vas felszívódásához vagy szállításához szükséges anyagok hiányoznak);
- megnövekedett vasszükséglet (terhesség, szoptatás, növekedés esetén).
A felszívódás nagymértékben változhat attól függően, hogy milyen az adott étkezésre elfogyasztott táplálék összetétele, illetve attól, hogy milyen az egyén vassal való ellátottsága. A növényi, nem hemvas felszívódása függ az élettani szükséglettől továbbá a vasraktárak telítettsége által szabályozott. Létezik ugyanakkor egy alkalmazkodás ún. adaptációs folyamat, melynek köszönhetően csekély vasellátottság esetén javul a vas felszívódása, mind az állati eredetű, hem-, mind a növényi eredetű, nem hemvas forrásokból. Nem hemvas esetén azonban lényegesen nagyobb mértékű a felszívódás, megkönnyítve ezáltal az egyébként rosszabb biológiai hasznosulású források értékesülését. Így a kis vasstátuszú egyének lényegesen növelni tudják a táplálékból való vasfelszívódást közepes vagy nagy biológiai hasznosulású vasat tartalmazó étrenddel.
Más élelmiszerek, gyógyszerek hogyan befolyásolják a vas felszívódását? (pozitív és negatív kölcsönhatások)
A vas biológiai hasznosulását befolyásolja az élelmiszerekben megtalálható különböző biológiailag aktív anyagok jelenléte, illetve aránya. A nem hemvas hasznosulása 1-23 százalék között változhat a szervezet vasstátuszától, valamint a táplálékkal elfogyasztott gátló és támogató faktoroktól függően.
A vasfelszívódást csökkentik (a vassal oldhatatlan komplexet képez):
- tannátok – kávé, tea tartalmazza;
- fitátok – gabonaneműek korpája tartalmazza.
A vasfelszívódást javítják:
- C-vitamin – citrusfélék tartalmazzák;
- citromsav – ízesítőszerek, savanyúságot szabályozó anyagok.
Tartósan nagy vasbevitel csökkenti a cink, a réz és a kálcium hasznosulását, növeli a fertőzés veszélyét, a baktériumok szaporodását elősegítve.
MINTA ÉTREND VASHIÁNYOSOKNAK – Hogyan néz ki egy, a vaspótlás szempontjából jól összeállított napi étrend?
Reggeli: graham kenyér, sertés májkrém, zöldpaprika, paradicsom, citromos tea
Tízórai: mákos patkó
Ebéd: húsleves, grill csirke, petrezselymes rizs, almás- céklasaláta mazsolával és dióval
Uzsonna: narancs
Vacsora: spenót, vagdalt
RECEPTAJÁNLÓ: Almás céklasaláta mazsolával és dióval
Hozzávalók
- 2 db cékla (nagyobb méretű)
- 1 közepes db alma (nagyobb méretű)
- 1 marék mazsola
- 20 g dió (3-4 szem)
A céklát alapos mosás és hámozás után a legkisebb lyukú reszelőn egy tálba reszeljük. Az almát héjasan vagy meghámozva egy nagy lyukú reszelőn lereszeljük, és a céklával összekeverjük. Hozzáadjuk a mazsolát és a reszelt vagy apróra vágott diót. (Ízlés szerint a mazsola beáztatható.) Et Voilá!
A cikk létrejöttét hálásan köszönjük Kenessey Fanni táplálkozástudományi szakértőnek!
Forrás:
- Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése-állásfoglalás, 2019.
- Prof. dr. Fiegler Mária-Kubányi Jolán, MSc Dietetika a háziorvosi gyakorlatban, 2015.
- Dr. Lévay György (szerk.): Alkalmazott élettan-Kórélettan, 2011.
- Rodler Imre (szerk.): Új Tápanyagtáblázat, 2005.
- Dr. Bíró Géza-Dr, Bíró Györy: Élemiszer-biztonság, Táplálkozás-egészségügy (2000.)
- nosalty.hu
- Peyrin-Biroulet L, et al. Guidelines on the diagnosis and treatment of iron deficiency across indications: a systematic review. Am J Clin Nutr.2015;102(6):1585-94
- Hercberg S, et al. Iron deficiency in Europe. Public Health Nutr. 2007;4(2b)
