B-komplex kisokos: a B9- és B12-vitaminok jótékony hatásai

Gyógyszerészeink által írt edukatív bejegyzéseinkben több esetben foglalkoztunk már a B-komplex vitamincsaláddal: itt és itt. Ezekben a lényegretörő ismertetőkben, amit „kisokos” jelleggel készítünk Nektek, olvashattunk már a B-vitaminok emberi szervezetben betöltött szerepeiről, elsősorban az idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Most azonban ismerkedjünk meg kicsit részletesebben az egyes B-vitaminok tulajdonságaival! Kerüljetek képbe azzal kapcsolatban, mennyi mindent támogatnak az emberi szervezetben! Folytassuk a B-komplex család két, talán legjobban ismert tagjaial: bemutatkozik a folsav és a B12-vitamin!
B9-vitamin: folsav, a B-komplex család legismertebb tagja
A folsav az étrend-kiegészítő termékek egyik leggyakoribb összetevője. Nem is véletlen, hiszen számos biokémiai folyamat nélkülözhetetlen része. A folsav részt vesz a sejtosztódásban, az aminosav szintézisben, a vérképzésben és az idegrendszer normál működésének fenntartásában. A terhesség során kiemelten fontos mikrotápanyag mind a kismama, mind a fejlődő magzat számára, ugyanis folsav jelenlétében megy végbe a velőcső záródás folyamata. Emellett a sejtek osztódása szempontjából is nélkülözhetetlen vitamin.

A folsav elengedhetetlen a vérképzéshez, hiszen mind a fehérvérsejtek, a vörösvértestek, és a vérlemezkék képzésében is szerepe van, valamint az aminosavak és a nukleinsavak anyagcseréjében. Ezeken túl még a szájnyálkahártya és a gyomor-bélrendszer egészségéhez is hozzájárul.
Folsav hiányában a vérszegénység egyik fajtája (egész pontosan megaloblastos anaemia), neurológiai zavarok, álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység alakulhat ki, illetve a fejlődő magzat esetén velőcsőzáródási rendellenességek, az idegrendszer fejlődési zavara jelentkezhet. Csökken az immunrendszer védekezőképessége is, fogékonyabbá válunk a fertőzésekkel szemben ennek a vitaminnak hiányában. A folsavhiány könnyen diagnosztizálható vér- és vizeletvizsgálattal.

Legfontosabb folsav források a zöld leveles zöldségek, mint például a spenót, a sóska, a kelkáposzta, a spárga, a brokkoli, ezeket érdemes elsősorban gyersen vagy enyhén párolva fogyasztani, ugyanis a folsav hőre érzékeny vitamin, és a túlzott főzés hatására elbomlik. Sok folsav található az élesztőben, a májban és a vesében is.
A folsavat érdemes B12-vitaminnal együtt fogyasztani, ugyanis a folsav sejtekbe történő felvételéhez szükség van a B12-re.
Egy érdekes állapot, mely során ugyan a vérben megfelelő a folsav szintje, azonban a vörösvértestek folsavtartalma alacsony. Ennek hátterében az áll, hogy a B12-vitamin szükséges egy enzim működéséhez, ami a vérképzéshez megfelelő szerkezetűvé alakítja a folsavat. Emiatt érdemes lehet a folsavat és a B12-vitamint együtt pótolni. A túl sok folsav bevitel azonban akadályozhatja a cink felszívódását. Az orális fogamzásgátló tabletták megnehezítik a folsav bélből történő felszívódását, ezért a tervezett terhesség előtt kb. fél évvel érdemes abbahagyni ezeknek a készítményeknek a szedését és egyúttal megkezdeni a folsav pótlást, hiszen a fejlődő magzat egészsége szempontjából elengedhetetlen ez a mikrotápanyag. A rendszeres alkohol fogyasztás szintén nagyobb folsav igényt jelent a szervezet számára, hiszen egy átalakítóenzim működésképtelensége miatt a folsav nem tud hasznosulni.
Felnőttek számára a napi ajánlott folsav beviteli mennyiség 200 μg.
B12-vitamin: cianokobalamin, a vegánok vitaminja
A B12-vitamin egy kobalt tartalmú vegyület, nevét is innen kapta. A B12 -vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő vérképzéshez, a vörösvértestek szintéziséhez. Emellett szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez, egyes energiatermelő folyamatokban fontos szerepet játszik, valamint az idegrendszer normál működéséhez is nélkülözhetetlen, mérsékli az ingerlékenységet.

Továbbá a B12-vitamin szerepet játszik a fehérje-, a szénhidrát- és a nitrogénanyagcserében.
A B12-vitamin a májban raktározódik, akár több éven keresztül is. A gyomorból történő felszívódásához szükség van egy intrinsic faktor nevű enzimre, mely elégtelen termelődése esetén megfelelő mennyiségű B12-vitamin esetén is hiánytünetek jelentkeznek.
Terhesség és szoptatás során növekszik a B12-vitamin szükséglet, valamint serdülő korban is nő a napi igény. A B12-vitamin pótlása nem csak szájon át, de intramuszkuláris injekció formájában is elérhető. Túladagolásra utaló szakirodalmi adatok nem ismertek.
Hiányában vészes vérszegénység alakul ki, valamint idegrendszeri panaszok jelentkeznek.

Legfőbb B12-vitamin forrásunk a máj, a vörös húsok, a hering, a tejtermékek és a tojás, állati eredetű forrásokból pótolható, növényi táplálékban nem fordul elő a B12-vitamin. Érdekesség, hogy a vastagbél baktériumai is állítanak elő B12-vitamint az emberi szervezetben, ám a bél ezen szakaszán már nem történik tápanyagfelvétel, így ez nem tud hasznosulni. Vegetáriánus és vegán étrendet követők számára különösen fontos a B12-vitamin étrend-kiegészítőkből történő pótlása.
Felnőttek számára a napi ajánlott B12-vitamin beviteli mennyiség 2,5 μg.

Már kapható a Bioextra B12-vitamin étrend-kiegészítő készítmény!
A B12-vitamin hozzájárul:
- az immunrendszer normál működéséhez
- a normál pszichológiai funkciók fenntartásához
- az idegrendszer normál működéséhez
- a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez
- a normál homocisztin-anyagcseréhez
- a normál vörösvérsejt-képződéshez.
A B12-vitamin:
- befolyásolja a szervezet fehérje szintézisét, elősegíti az aminosavak fehérjékbe való beépülését és fokozza ezek hasznosítását,
- bizonyítottan részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban,
- hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez, valamint az idegrendszer normál működéséhez és a normál pszichés funkció fenntartásához.
- A B12-vitamint vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség, ideggyulladás, hosszabb betegség utáni lábadozás esetén használják, mivel az egész szervezetre kiterjedő erősítő, roboráló hatása van.
A B-12 vitamin a hatását akkor fejti ki a legjobban, ha C-vitaminnal, tiaminnal, riboflavinnal, valamint magnéziummal együtt szedjük.