Romboló erő a mindennapokban: a stressz hatása az egészségünkre

Szinte már nincsen olyan orvos, aki ne kérdezné meg egy-egy állapotfelmérés során, hogy mégis mennyi stressz éri a páciensét a mindennapokban. A stressz okozta negatív hatások sora ugyanis szinte végtelen. Nemcsak hangulatunkra, közérzetünkre van kihatással a stressz, de csökkenti immunrendszerünk hatékonyságát, rontja az emésztést, nehezebben koncentrálunk, romlik az alvás minősége, hatására gyakrabban nyúlunk káros szenvedélyeinkhez (pl. dohányzás, alkohol), sőt, kihatással lehet emberi kapcsolatainkra, mentális egészségünkre és még a bőrünk állapotára is! Hogyan vehetjük komolyabban és tehetünk ellene? Átfogó cikkünkből kiderül!

Állandó támadásra, menekülésre készen: pontosan tudod, hogy mit jelent a stressz?

A stressz szó egy olyan orvosi szakkifejezés, amely az emberi vagy állati szervezet külső ingerekre adott nem specifikus válaszát jelenti. Egy olyan belső vagy külső inger, amelyet egy adott személy – nem feltétlenül tudatosan – veszélyesnek minősít, és ez vészreakciót indít el benne. A vészreakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Felkészülve az „ütésre vagy a futásra”, fokozódik a légzés, az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, beindul az adrenalin-termelés, felszabadulnak a zsírsavak, hogy az izom fel tudja használni azokat.

A hétköznapokban azonban sokkal inkább használjuk a hosszú ideje tartó feszültség, a folyamatos idegeskedés szinonimájaként, melyek elsősorban mentális ingerek, mintsem valós fizikai stresszorok.

Stresszornak nevezzük a stresszkeltő eseményeket.

Stresszt okozhatnak a hirtelen jövő, kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan életesemények, természeti katasztrófák, háborús helyzetek, melyek megoldása az egyén személyén kívül esnek, megküzdési stratégiái pedig csekélyek annak feldolgozására. A belső feszültségeink, amiken úgymond „rágódni szoktunk” szintén stresszként jelennek meg a testünkben. De a napi feladatok, a régóta várt, de túlzott kihívást jelentő szituációk (például egy jelentőségteljes prezentáció előadás) is túlzott feszültséggel, magas pulzusszámmal, izzadással, hang remegéssel, egyszóval stresszel járhatnak.

Támpontként elmondható, hogyha egy munkahelyet vizsgálunk, akkor ott a feladat elvégzésének gyakoriságából és a feladat összetettségéből megbecsülhető a megpróbáltatás mértéke. Ha az elvégzendő feladat egyszerű és nincs benne kihívás, képesek vagyunk gyorsan, szinte gondolkodás nélkül elvégezni azt. Az ehhez hasonló feladatokat jobban tudjuk teljesíteni, ha nagyobb gyakorisággal hajtjuk végre őket. Az összetettebb feladatok elvégzéséhez nagyobb koncentrációra és erőfeszítésre van szükség, és gyakran jobban teljesíthetőek, ha nincsen más feladatunk, ami elvonná a figyelmünket. Ha az elvárás túl alacsony, vagy ha túl magas, a teljesítmény romlik. Ezt a megpróbáltatást „nyomásnak” nevezzük és nem stressznek.

A stressz nem azonos a nyomással – de a nyomásnak, vagy az elvárásoknak a szintje, ami például egy emberre a munkahelyen nehezedik, az okozhat stresszt.

Szervezetünknek jó stratégiákat kellett kialakítania a stresszhelyzetek megoldására. Őseink számára egy veszélyes állat megjelenése esetén nélkülözhetetlen volt, hogy azonnal cselekedni legyenek képesek. A meneküléshez a szervezetnek mobilizált energiára van szüksége, nő az izmok cukor felhasználása, a máj pedig a raktározott cukor bontását kezdi meg. Fokozódik az anyagcsere, nő a vérnyomás és a pulzus. Az emésztésért felelős funkciók a háttérbe szorulnak, szájszárasság jelentkezik. Ezek a válaszreakciók a mellékveséből felszabaduló adrenalin és noradrenalin hormonok hatásainak köszönhetők.

Hogyan jelenik meg a stressz az életünkben?

Megkülönböztethetünk hirtelen fellépő stresszhatásokat, illetve tartós stressz hatásokat.

a) Hirtelen fellépő stressz esetén, ilyen például, ha vezetés közben hirtelen elénk kanyarodik egy biciklis, és gyorsan kell cselekednünk a baleset elkerülése következtében, ijedtséget, izgatottságot, rémületet, szomorúságot tappasztalunk, gátlódik az immunrendszerünk, elmegy az étvágyunk és fokozódik az anyagcserénk. Mindez a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitásának köszönhető. Tartós stressz hatására különböző hosszútávú mentális nehézségek alakulhatnak ki, mint például a szorongás, pánikrohamok, tartósan rossz hangulat, depresszió, hajhullás, soványság vagy éppen elhízás, a betegségekre való fogékonyság növekedése.

b) A hosszú ideig, tartósan fennálló stressz súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ugyanis gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Mindenképp érdemes megtalálni azt a stresszlevezető módszert, ami életmódunkba leginkább beilleszthető, és rendszeresen tud segíteni abban, hogy feldolgozzuk a nap mint nap minket érő stresszhatásokat.

Milyen panaszokat okozhat a stressz?

A stresszes életnek számos lenyomata figyelhető meg testünkön is. Elsősorban fejfájás, érzékenység a külső ingerekkel szemben, rossz közérzet, felfokozott izgalmi állapot jellemzi a stresszes embert. Stressz hatására szűkülnek a vér erek, fokozódik a pulzus, növekszik a vérnyomás. Ez hosszú távon krónikus magas vérnyomáshoz, szív- érrendszeri problémák kialakulásához vezethet. Nő az infarktus és a stroke kialakulásának kockázata. Immunrendszerünk gyengül, fogékonyabbakká válunk a fertőzéses megbetegedésekkel szemben. Problémák léphetnek fel az emésztőrendszer működésében.

Az arcon több pattanás jelenik meg, szárazabbá válik a bőr, felgyorsítja az öregedési folyamatokat. Stresszes időszakban általában rosszul alszunk, órákig forgolódunk az ágyban kialvatlanul, aminek következtében felborul hormonháztartásunk, még feszültebbek és ingerültebbek leszünk. A káros megküzdési módszerek is sokkal inkább előtérbe kerülnek, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a droghasználat lehetnek krónikus stressznek való kitettség következményei.

Hogyan védekezzük a stresszel szemben?

Számos módszer közül választhatunk a stressz oldásának érdekében. A rendszeres meditáció, a jóga, légzőgyakorlatok végzése nagyon hatásos eszközei a stressz elkerülésének. A sport, a testi aktivitás szintén jó gyógyír a feszültség levezetésére. A futás, biciklizés, aerobikozás, táncolás, a küzdősportok vagy a súlyemelés mind megfelelő választásnak bizonyulnak, mindenki személyiségéhez mérten. A szociális kapcsolatok ápolása, a támogató családi, baráti közeg döntő jelentőségű a stresszszint csökkentése szempontjából.

Az emocionális támasz, a hallgató társaság fontos szerepet tölt be a nehéz helyzetek átélésében. Kikapcsolást jelentő tevékenységek, az olvasás, kézműves hobbyk űzése, kisállat nevelés, túrázás, új helyek felfedezése szintén nagyon pozitívan befolyásolják megküzdési képességünket. Mentálhigiénés szakember segítségének igénybevétele szintén sokban hozzájárulhat stressztűrő képességünk fokozásához.

Természetesen sok esetben segít a stresszkezelésében a megfelelő vitamin- és ásványi anyag utánpótlás, hiszen ezeknek a hiánya fogékonyabbá tehet az élet megélésével kapcsolatos stresszhelyzetekre. Önmagában tehát a hiányuk nem okoz stressztüneteket, de ahogyan a gyenge immunrendszer is fogékonyabb lehet a fertőzésekre, úgy a vitaminhiány pedig a stressz okozta fiziológiai következményeket erősítheti.

Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testedzéssel, kellő mennyiségű alvással és társas kapcsolataink ápolásával sokat tehetünk mentális egészségünkért és a stresszel való megküzdésért. Érdemes kipróbálni, kinek melyik taktika válik be legjobban.